Végidő 

"Ne oltsátok ki a lelket, s a prófétai beszédet ne vessétek meg" (1Tessz. 5, 19 – 21). 

headerphoto
A Biblia próféciái a végidőkről

Mt 24,36 Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül.
 

Izajás próféciája az illuminati vezette Európa ellen.

Döbbenetesen pontosan írja le a prófécia az állapotokat. Valóban alig léteznek már igazi férfiak és az emberség is szinte teljesen kihalt már.
A médek is itt vannak...
Elképesztő módon vág össze az égitestek viselkedésének leírása, például a Jelenések könyvében olvashatóakkal.

Ítélet Babilon felett: 13,1-14,23
 

Babilon pusztulása
13 1Kijelentés Babilon ellen,
melyet Izajás, Ámosz fia látott. 2Kopár hegyen emeljetek zászlót,
kiáltsatok emelt hanggal, intsetek kezetekkel,
hadd vonuljanak be a fejedelmek Babilon kapuin! 3Én adtam parancsot megszenteltjeimnek,
és hívtam hőseimet haragomban,
akik ujjonganak fenségemnek. 4Lárma hangzik a hegyeken, mint sok népé;
királyságok zúgása hangzik, összegyűlt nemzeteké.
A Seregek Ura szemügyre veszi a hadsereget. 5Jönnek messze földről, az égnek széléről,
az Úr és haragjának eszközei,
hogy elpusztítsák az egész földet. 6Jajgassatok, mert közel van az Úr napja,
mint a pusztulás, érkezik a Mindenhatótól! 7Ezért minden kéz lehanyatlik,
és minden emberi szív elcsügged. 8Megrémülnek, görcs és fájdalom fogja el őket,
mint szülő asszony, vajúdnak;
egyik a másikra bámul:
lángoló arc az ő arcuk. 9Íme, az Úr napja jön könyörtelenül,
mint bosszúság és izzó harag,
hogy pusztasággá tegye a földet,
és vétkeseit kipusztítsa róla. 10Az ég csillagai és csillagképei
nem ragyogtatják világosságukat;
elsötétül a nap, amikor felkel,
és a hold nem sugározza fényét. 11Megbüntetem a földkerekséget gonoszságáért,
és az istenteleneket bűneikért;
megszüntetem a kevélyek gőgjét,
és az erőszakosok büszkeségét megalázom. 12Ritkábbá teszem a férfit a színaranynál,
és az embert Ofír aranyánál. 13Ezért megrendítem az eget,
és kimozdul helyéből a föld
a Seregek Urának bosszúsága miatt
izzó haragjának napján. 14Akkor majd, mint űzött gazella
és mint a nyáj, melyet senki sem gyűjt össze,
mindenki a saját népe felé fordul,
és mindenki a maga földjére menekül. 15Mindenkit leszúrnak, akit megtalálnak,
és kard által esik el mindenki, akit elfognak. 16Gyermekeiket szemük láttára zúzzák szét,
kirabolják házaikat,
és asszonyaikat meggyalázzák. 17Íme, én felkeltem ellenük a médeket,
akik ezüsttel nem törődnek, sem aranyat nem kívánnak; 18de íjaik gyermekeket terítenek le,
nem irgalmaznak a méh gyümölcsének,
a fiakon nem könyörül szemük. 19Úgy jár majd Babilon, a királyságok dísze,
a káldeaiak büszke ékessége,
ahogy felforgatta Isten Szodomát és Gomorrát. 20Nem laknak ott többé soha,
és lakatlan lesz nemzedékről nemzedékre;
nem üt sátrat ott az arab,
és pásztorok nem deleltetnek. 21Pusztai vadak tanyáznak ott,
a házaik megtelnek baglyokkal;
struccmadarak laknak majd ott,
és démonok kísértenek. 22Hiénák üvöltenek kastélyaiban,
és sakálok a kényelmes palotákban.
Hamarosan elérkezik az ideje,
és az ítélet napjai nem késlekednek.



Ezékiel 34, 1.Az Úr szózatot intézett hozzám:
2.Emberfia, jövendölj, Izrael pásztorairól, jövendölj és mondd meg nekik: Ti pásztorok, ezt mondja az Úr, az Isten: Jaj Izrael pásztorainak, akik magukat legeltették! A pásztoroknak nem a nyájat kell-e legeltetniük?
3.A tejet felhasználtátok eledelül, a gyapjút ruházatul, a kövér állatokat levágtátok, de a nyájat nem legeltettétek.
4.A gyengét nem gyámolítottátok, a beteget nem gyógyítottátok, a sérültet nem kötöztétek be. Nem mentetek utána az eltévelyedettnek, nem kerestétek meg az elveszettet. Durván és kegyetlenül hatalmaskodtatok fölöttük.
5.Így aztán szétszéledtek juhaim, mert nem volt pásztoruk, és a mezei vadak zsákmányává lettek és szétszéledtek.
6.A hegyekben és a magas dombokon kóborolt nyájam, szétszóródott nyájam az egész országban, és senki nem gondolt rá, senki nem kereste.
7.Ezért hát, pásztorok, halljátok az Úr szavát:
8.Amint igaz, hogy élek - mondja az Úr, az Isten: Mivel nyájam prédává lett és minden vadállat felfalhatta, mert nem volt pásztora, hiszen pásztoraim nem törõdtek nyájammal, pásztoraim magukat legeltették, nem a nyájamat legeltették,
9.azért hát, pásztorok, halljátok az Úr szavát:
10.Ezt mondta az Úr, az Isten: A pásztorok ellen fordulok, és kiveszem kezükbõl nyájamat és véget vetek pásztorságuknak. A pásztorok nem legeltetik többé magukat, kiragadom torkukból juhaimat, és nem falhatják fel õket többé.
11.Ezt mondja azért az Úr, az Isten: Nézzétek, magam gondoskodom nyájamról, és magam ügyelek rájuk.
12.Amint a pásztor szemlét tart nyája fölött, amikor elszéledt juhai között van, én is szemlét tartok juhaim fölött, amelyek azon a napon szétszóródtak. Visszahozom õket mindenünnen, ahová a felhõ és sötétség napján szétszóródtak.
13.Hazahozom õket a népek közül, összegyûjtöm õket az országokból és hazavezérelem õket. Izrael hegyein legeltetem õket, a völgyekben és az ország lakott tájain.
14.Jó legelõre terelem majd õket, és Izrael magaslatain lesz a legelõjük. Jó legelõn pihennek majd, kövér legelõn, Izrael hegyein.
15.Magam terelgetem majd juhaimat és magam telepítem le õket - mondja az Úr, az Isten.
16.Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet, bekötözöm a sérültet, ápolom a beteget, a kövér és egészséges fölött meg õrködöm. Az igazság szerint legeltetem õket.
17.Ami meg titeket illet, juhaim - mondja az Úr, az Isten -, nézzétek, igazságot teszek a juhok között, a kosok és a bakok között.
18.Nem volt elég, hogy lelegeltétek a legjobb legelõt, és ami megmaradt legelõtökbõl, azt összetiportátok a lábatokkal; hogy megittátok a tiszta vizet, és ami megmaradt belõle, azt felkavartátok a lábatokkal,
19.úgyhogy a juhaimnak azt kellett legelniük, amit lábatok összetiport, és azt kellett inniuk, amit lábatok felkavart?
20.Ezért ezt üzeni nekik az Úr, az Isten: Nos, majd én igazságot teszek a kövér juh és a sovány juh között.
21.Mivel ti oldalatokkal és vállatokkal lökdöstétek és szarvatokkal ökleltétek a gyenge juhokat, amíg csak el nem ûztétek õket,
22.azért segítek juhaimon, hogy ne legyenek többé prédává és igazságot teszek juh és juh között.
23.Egyetlen pásztort rendelek föléjük, aki majd legelteti õket: szolgámat, Dávidot. Õ legelteti õket, és õ lesz a pásztoruk.
24.Én, az Úr leszek az Istenük, és szolgám, Dávid lesz a fejedelmük. Én, az Úr mondtam ezt.
25.Szövetséget kötök velük, és kiirtom az országból a vadállatokat. Biztonságban élhetnek a pusztában, és az erdõkben alhatnak.
26.Halmom köré telepítem õket, esõt rendelek a kellõ idõben, áldásos esõt.
27.A mezõ fái meghozzák gyümölcsüket, és a föld megadja termését, úgyhogy biztonságban lesznek országukban. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr, ha összetöröm igájuk fáját, és kiszabadítom õket azok kezébõl, akik leigázták õket.
28.Nem lesznek többé a népek prédájává, és az ország fenevadjai nem falják fel õket. Biztonságban élhetnek majd, nem tartja õket senki rettegésben.
29.Bõséges termést adok nekik, hogy ne váljanak többé éhínség áldozatává az országban, és ne kelljen eltûrniük a népek gúnyolódását.
30.Akkor majd megtudják, hogy én, az Úr, az õ Istenük velük vagyok, és hogy õk, Izrael háza az én népem - mondja az Úr, az Isten.
31.És ti, juhaim, az én legelõm juhai vagytok, én meg a ti Istenetek vagyok - mondja az Úr, az Isten.

Ezékiel 39, 21Megmutatom dicsőségemet a népek között, és minden nép látni fogja ítéletemet, amit végrehajtok, és kezemet, amely rájuk nehezedik. 22Akkor majd megtudja Izrael háza, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenük, attól a naptól kezdve minden időkre.

Dán.2,38-45 Mindent, ahol emberek fiai és mezei vadak és égi madarak laknak, a te kezedbe adott, és mindent a te hatalmad alá vetett; te vagy tehát az arany fő. 39Utánad más birodalom támad, kisebb, mint a tied, ezüstből való; azután egy másik, harmadik birodalom, amely rézből való lesz, és ez az egész földön fog uralkodni. 40A negyedik birodalom olyan lesz, mint a vas; miként a vas mindent összetör és összezúz, úgy fogja ez összetörni és összezúzni amazokat mind. 41Mivel pedig azt láttad, hogy lába és lábujjai részint fazekas-agyagból, részint pedig vasból vannak: az a birodalom meg fog oszlani, de azért vas lesz az alapja, úgy, amint láttad, hogy vas volt keverve az agyag sarába. 42Mivel lábujjai részint vasból, részint meg agyagból voltak: az a birodalom részben szilárd és részben törékeny lesz. 43Mivel pedig azt láttad, hogy vas és agyagos sár volt összekeverve: részei az emberi mag által össze fognak ugyan vegyülni, de össze nem forrnak, mint ahogy a vas nem vegyülhet össze az agyaggal. 44Ezeknek a birodalmaknak az idejében az ég Istene egy más birodalmat támaszt, amely soha meg nem szűnik; annak uralma más népre soha át nem száll: ez összetöri és tönkreteszi mindazokat a birodalmakat, maga azonban fennmarad örökké, 45úgy, amint láttad, hogy a hegyről emberi kéz közreműködése nélkül leszakadt egy kő, és összetörte az agyagot, a vasat, a rezet, az ezüstöt és az aranyat. A nagy Isten megmutatta a királynak azt, ami egykor történni fog; s az álom igaz, és megfejtése biztos.«

Dán.7,6-7 Aztán íme, egy másik vadállatot láttam; olyan volt mint a párduc, de négy madárszárnya volt; fej négy volt ezen a vadállaton, és hatalmat kapott. 7Ezután íme, egy negyedik vadállatot láttam az éjszakai látomásban: rettenetes, csodálatos és igen erős volt; nagy vasfogai voltak, falt és rágott, és a maradékot összetaposta a lábával; más volt, mint azok az állatok, amelyeket előtte láttam, és tíz szarva volt. 8Figyeltem a szarvakat, és íme, még egy kis szarv támadt köztük; az előbbi szarvak közül hármat kitéptek miatta; és íme, ezen a szarvon az ember szeméhez hasonló szemek voltak, és egy száj, amely nagy dolgokat beszélt.

Dán.7,11-12 Amint néztem, láttam, hogy az elbeszélt nagy dolgok miatt, amelyeket az a szarv mondott, megölték a vadállatot, a teste elpusztult, és a tűzbe vetették, hogy elégessék. 12A többi vadállattól is elvették a hatalmat, és meghatározták, hogy mikortól meddig tartson életük ideje.

Dán.7, 13-14 Majd azt láttam az éjszakai látomásban,
hogy íme, az ég felhőiben valaki jött,
aki olyan volt, mint az Emberfia,
s amikor az Ősöregig eljutott,
az ő színe elé vitték, 14és ő hatalmat, méltóságot és országot adott neki,
hogy minden nép, törzs és nyelv neki szolgáljon,
és hatalma örök hatalom legyen,
amely meg nem szűnik,
és országa olyan, amely el nem pusztul.

Dán.7,23-27 Ő így szólt: ‘A negyedik vadállat egy negyedik ország lesz a földön, amely nagyobb lesz minden országnál; felfalja, összetiporja és összezúzza az egész földet. 24Ennek az országnak a tíz szarva pedig tíz király lesz; őutánuk pedig egy másik támad, amely hatalmasabb lesz az előbbieknél, és három királyt megaláz. 25Sokat beszél a Fölséges ellen, és megtiporja a Magasságbeli szentjeit; azt hiszi, hogy meg tudja változtatni az időket és a törvényeket; s kezébe is adják azokat egy ideig, időkig és egy fél ideig. 26Aztán leül a bíróság, hogy a hatalmát elvegyék, összetiporják és mindörökre megsemmisítsék, 27és az országot, a hatalmat és az ország nagyságát az egész ég alatt átadják a Magasságbeli szentjei népének; az országa örökkévaló ország lesz, és neki szolgál majd és engedelmeskedik minden király.’«

Dán.8,8-12 A kecskebak ezután igen naggyá lett, de éppen, amikor a legnagyobb volt, a nagy szarva letörött, és a helyében négy szarv nőtt ki az ég négy tája felé. 9Az egyikből aztán egy kis szarv nőtt ki, és igen nagyra nőtt dél, kelet és a dicső ország felé, 10sőt felnőtt az ég seregéig. Néhányat a seregből és a csillagokból levetett a földre és összetaposta őket. 11Majd felnőtt egészen a sereg Fejedelméig, elvette tőle az örökkön égő áldozatot, és megalázta szent helyét. 12Mert a bűnök miatt hatalom adatott neki a szüntelen való áldozat ellen, földre terítette az igazságot, és tetteivel sikert aratott.

Dán.8,13-14 Akkor hallottam, hogy az egyik szent beszél, és egy másik szent így szólt annak, aki beszélt és akit én nem ismertem: »Mennyi időre szól ez a látomás az örökkön égő áldozatról, s a pusztítás bűnének elkövetéséről, a szentély és a sereg megtiprásáról?« 14Az mondta neki: »Kétezer-háromszáz napra, estére, reggelre; aztán tisztává lesz a szentély.«


Dán.8,20-26 Az a kétszarvú kos, amelyet láttál, a médek és a perzsák királya, 21a kecskebak pedig a görögök királya, és a nagy szarv, amely a szemei között volt, az első király. 22Az pedig, hogy letört és négy támadt a helyében: a népéből négy király fog támadni, de az ő ereje nélkül. 23Az ő uralmuk után, amikor megnő a gonoszság, egy arcátlan, cselszövő király támad. 24A hatalma megerősödik, de nem a maga erejéből, és hihetetlen mértékben pusztít majd mindent, és sikert is arat tetteivel. Megöli majd a hatalmasokat és a szentek népét 25kénye-kedve szerint. Sikeres lesz a cselszövés a kezében, és szívét nagy dolgokra irányítja; mindenben bővelkedve igen sokakat megöl, sőt a fejedelmek Fejedelme ellen is támad; de elpusztul anélkül, hogy emberi kéz illetné. 26A látomás, ami az estékről és a reggelekről szólt, igaz; te azonban pecsételd le a látomást, mert csak sok nap múlva következik be.«

Dán.9,24-27 Hetven hét van kiszabva népedre
és szent városodra,
míg megszűnik a törvényszegés
és véget ér a bűn,
eltörlik a gonoszságot,
és örök igazság támad,
beteljesedik a látomás és a jövendölés,
s felkenik a Szentek Szentjét. 25Tudd meg tehát és értsd meg:
annak a parancsnak a kiadásától,
hogy ismét felépüljön Jeruzsálem,
a felkent fejedelemig
hét hét és hatvankét hét telik el,
és viszontagságos időkben
ismét felépülnek az utcák és a falak. 26Hatvankét hét múlva
megölik a felkentet,
és népe nem lesz,
hogy őt megtagadja.
A várost és a szentélyt elpusztítja
egy nép az eljövendő vezérrel,
a vége rombolás,
s a háború vége után
jön az elhatározott pusztulás.
27Azután egy héten
sokakkal megerősíti a szövetséget,
és a hét közepén megszűnik
a véres áldozat és az ételáldozat,
a templomban vészthozó undokság lesz,
és véges-végig megmarad a pusztulás.«

Dán.10,20-21 Ekkor így szólt: »Vajon tudod-e, miért jöttem hozzád? Íme, most visszatérek, hogy megküzdjek a perzsák fejedelmével; aztán pedig kivonulok, s megjelenik és jön a görögök fejedelme – 21de tudtodra adom azt, ami fel van jegyezve az igazság könyvében –; és mindezekkel szemben nincs más segítőm, mint Mihály, a ti fejedelmetek.

Dán.11,36-45 Közben a király a maga kénye-kedve szerint cselekszik, felfuvalkodik és nagyzolni kezd minden isten ellen, és nagyokat mond az istenek Istene ellen, és sikert is arat, míg be nem telik a harag, és végzete be nem következik. 37Atyáinak Istenére sem vet ügyet; az asszonyok kívánságának hódol, és más istennel sem törődik, mert valamennyi fölé helyezi magát. 38De tiszteli a várak istenét a maga helyén, azt az istent tiszteli arannyal, ezüsttel, drágakővel, kincsekkel, akit atyái nem ismertek, 39és azon lesz, hogy a várakat megerősítse az idegen istennel, és azoknak, akik tisztelik, sok méltóságot juttat, sokak felett való hatalmat ad és ingyen földet osztogat.
40De a meghatározott időben hadba száll ellene a déli király; erre mint a fergeteg rátámad az északi király szekerekkel, lovasokkal és nagy hajóhaddal; betör az országukba, összetöri őket és keresztülvonul rajtuk. 41Bevonul a dicsőséges országba is, sokan elesnek, s csak ezek menekülnek meg kezétől: Edom, Moáb, és Ammon fiainak legjava. 42Kezét ráveti az országokra, és Egyiptom földje sem menekül meg. 43Hatalmába ejti Egyiptom arany- és ezüstkincseit s minden drágaságát; Líbián és Etiópián is keresztülvonul. 44De a keletről és északról jövő hírek zavarba ejtik, s ő elmegy nagy sereggel, hogy igen sokakat letiporjon és megöljön; 45felüti sátorpalotáját a tengerek között a dicsőséges szent hegyen, de eléri a vég, és nem lesz, aki segíthetne rajta.

Dán.12,1-4 Abban az időben felkel azonban Mihály, a nagy fejedelem, néped fiainak oltalmazója, és olyan idő jön, amilyen a nemzetek keletkezése óta addig az időig még nem volt. Abban az időben megszabadul népedből mindenki, aki be van írva a könyvbe. 2Akkor azok közül, akik a föld porában alszanak, sokan felébrednek: némelyek örök életre, mások pedig, hogy örök gyalázatot lássanak. 3Akkor a tanultak ragyogni fognak, mint az égboltozat fénye, s akik igazságra oktattak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok. 4Te, Dániel, zárd le ezeket a beszédeket, és pecsételd le ezt a könyvet az elrendelt időig; sokan fogják majd azt tanulmányozni, és nagy lesz a tanulsága.

Dán.12,7-13 S hallottam, amint az a gyolcsruhába öltözött férfi, aki a folyóvíz fölött állt, jobbját és balját az égre emelve megesküdött az örökké Élőre: »Egy idő, idők és fél idő múlva, amikor véget ér a szent nép hatalmának pusztítása, akkor teljesedik be mindez.« 8Mivel nem értettem, amit hallottam, így szóltam: »Uram, mi lesz majd ezek után?« 9Ő azonban ezt felelte: »Menj, Dániel, mert ezek a beszédek be vannak zárva és le vannak pecsételve az előre elhatározott időig. 10Kiválasztanak és megtisztítanak sokakat, tűzpróbára vetik őket, az istentelenek pedig kegyetlenül cselekszenek. Az istentelenek közül senki sem érti meg ezeket, a tanultak azonban megértik. 11Attól az időtől, hogy megszűnik az örökkön égő áldozat és felállítják a vészthozó undokságot, ezerkétszázkilencven nap telik el. 12Boldog, aki kitart és eléri az ezerháromszázharmincötödik napot! 13Te csak menj az előre megszabott vég felé; nyugodni fogsz, de a napok végén felkelsz, hogy elnyerd sorsodat.«

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Joel, 3 1„Mindezek után kiárasztom Lelkemet minden testre. Fiaitok és leányaitok jövendölni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok meg látomásokat látnak. 2Sőt, még a szolgákra és a szolgálókra is kiárasztom Lelkemet azokban a napokban. 3Égen és földön jeleket mutatok, vért és tüzet, füstoszlopokat. 4A nap elsötétedik, a hold vérré változik, mielőtt eljön az Úr nagy és rettenetes napja. 5Aki segítségül hívja az Úr nevét, az megmenekül, mert Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a menedék – amint megmondta az Úr – a menekültek számára, akiket meghív az Úr.”


XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX


Mt 24,5-24 5.Mert sokan jőnek majd az én nevemben, a kik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek.
6.Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég.
7.Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé.
8.Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete.
9.Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért.
10.És akkor sokan megbotránkoznak, és elárulják egymást, és gyűlölik egymást.
11.És sok hamis próféta támad, a kik sokakat elhitetnek.
12.És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül.
13.De a ki mindvégig állhatatos marad, az idvezül.
14.És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég.
15.Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, a melyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen (a ki olvassa, értse meg):
16.Akkor, a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre;
17.A ház tetején levő ne szálljon alá, hogy házából valamit kivigyen;
18.És a mezőn levő ne térjen vissza, hogy az ő ruháját elvigye.
19.Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokon a napokon.
20.Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se szombatnapon:
21.Mert akkor nagy nyomorúság lesz, a milyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha.
22.És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok.
23.Ha valaki ezt mondja akkor néktek: Ímé, itt a Krisztus, vagy amott; ne higgyétek.
24.Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is.

Mk.24, 24-27.De azokban a napokban, azután a nyomorúság után, a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik,
25.És az ég csillagai lehullanak, és az egekben levő hatalmasságok megrendülnek.
26.És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel.
27.És akkor elküldi az ő angyalait, és egybegyűjti az ő választottait a négy szelek felől, a föld végső határától az ég végső határáig.

Lk.21, 8-27.Ő pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánok.
9.És mikor hallotok háborúkról és zendülésekről, meg ne félemljetek; mert ezeknek meg kell lenni előbb, de nem jő mindjárt a vég.
10.Akkor monda nékik: Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen;
11.És minden felé nagy földindulások lesznek, és éhségek és döghalálok; és rettegtetések és nagy jelek lesznek az égből.
12.De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek titeket, adván a gyülekezetek elé, és tömlöczökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért.
13.De ebből néktek lesz tanúbizonyságotok.
14.Tökéljétek el azért a ti szívetekben, hogy nem gondoskodtok előre, hogy mit feleljetek védelmetekre:
15.Mert én adok néktek szájat és bölcseséget, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, a kik magokat ellenetekbe vetik.
16.Elárulnak pedig titeket szülők és testvérek is, rokonok és barátok is; és megölnek némelyeket ti közületek.
17.És gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért.
18.De fejeteknek egy hajszála sem vész el.
19.A ti béketűréstek által nyeritek meg lelketeket.
20.Mikor pedig látjátok Jeruzsálemet hadseregektől körülvéve, akkor tudjátok meg, hogy elközelgett az ő elpusztulása.
21.Akkor a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre; és a kik annak közepette, menjenek ki abból; és a kik a mezőben, ne menjenek be abba.
22.Mert azok a bosszúállásnak napjai, hogy beteljesedjenek mind azok, a mik megírattak.
23.Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokban a napokban; mert nagy szükség lesz e földön, és harag e népen.
24.És elhullanak fegyvernek éle által, és fogva vitetnek minden pogányok közé; és Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktól, míglen betelik a pogányok ideje.
25.És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban; és a földön pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog,
26.Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek.
27.És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni a felhőben, hatalommal és nagy dicsőséggel.

Jn 16,1-3 Azért mondom nektek mindezt, hogy meg ne botránkozzatok. Ki fognak zárni benneteket a zsinagógából (a gyülekezetekből), sőt eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt gondolja, hogy Istennek tetsző szolgálatot végez. Azért teszik ez veletek, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem.


Jn 16,20-22 Bizony mondom nektek, hogy ti sírtok majd, és jajgattok, a világ pedig örvendezni fog. Ti szomorkodtok majd, de szomorúságotok örömre fordul. Az asszony is, amikor szül, szomorkodik, mert eljött az ő órája; amikor azonban megszülte a gyermekét, már nem emlékszik a szorongatásra az öröm miatt, hogy ember született a világra. Most ti is szomorkodtok, de újra látlak majd titeket, a szívetek örülni fog, és örömötöket nem veszi el tőletek senki.

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX


2Tim 3,1-5 1. Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állanak be.
2. Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok,
3. Szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői.
4. Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői.
5. Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld.


1Tessz 5,3-7 1.Az időkről és időszakokról pedig, atyámfiai, nem szükség, hogy írjak néktek;
2.Mert igen jól tudjátok ti magatok, hogy az Úrnak napja úgy jő el, mint a tolvaj éjjel.
3.Mert a mikor ezt mondják: Békesség és biztonság, akkor hirtelen veszedelem jön rájok, mint a szülési fájdalom a terhes asszonyra; és semmiképen meg nem menekednek.
4.De ti, atyámfiai, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvaj módra lephetne meg titeket.
5.Ti mindnyájan világosság fiai vagytok és nappal fiai; nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé!
6.Ne is aludjunk azért, mint egyebek, hanem legyünk éberek és józanok.
7.Mert a kik alusznak, éjjel alusznak; és a kik részegek, éjjel részegednek meg.

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

Júd.6 Az angyalokat pedig, akik nem őrizték meg méltóságukat, hanem elhagyták lakóhelyüket, a nagy nap ítéletére örök bilincseken, sötétségben tartja.

Júd.12 Szégyenfoltok ezek a lakomáitokon, tartózkodás nélkül lakmároznak, és önmagukat hizlalják; esőtlen felhők, amelyeket a szelek ide-oda kergetnek, őszi, terméketlen, kétszer kiveszett, gyökerestül kitépett fák, 13vad tengeri hullámok, amelyek saját gyalázatukat tajtékozzák, bolygó csillagok, amelyekre a sötétség vihara vár örökké. 14Ezekről jövendölt Hénok, Ádám után a hetedik, amikor így szólt: »Íme, jön az Úr ezernyi szentjével, 15minden fölött ítéletet tart, és megfenyíti az összes istentelent minden gonoszságért, amelyet gonoszul véghezvittek; és minden durva beszédért, amelyet az istentelen bűnösök ellene szóltak.« 16Izgága elégedetlenkedők ezek, akik saját kívánságaik útján járnak; a szájuk kevélységet beszél, és haszonlesésből hízelegnek az embereknek.
XXX

Énok 1,9 Íme! Eljött az Úr tízezernyi szentjével, ítéletet végrehajtani mindenek fölött, és elpusztítani az istenteleneket, megfedni minden élőt az istentelen munkájukért, melyeket istentelenül elkövettek ellene, és minden súlyos beszédért, melyeket az istentelen bűnösök ellene szóltak.

Énok 1,4. De ti, akik nem voltatok állhatatosak, sem az Úr törvényét nem cselekedtétek, hanem áthágtátok és büszke, súlyos szavakat szóltatok tisztátalan szájaitokkal az Ő hatalmassága ellen: Ó, ti keményszívűek, számotokra nem lesz békesség!

Ítélet

5. Azért utálni fogjátok majd napjaitokat, az életetek évei elillannak, és megsokszorozódnak pusztulásotok évei az örök utálatosságban, és kegyelmet nem leltek.
6. a. Abban az időben neveiteket mindörökké utálatossággá teszitek az igazak előtt.
b. És mindazok, akik átkoznak általatok fognak átkot mondani.
c. A bűnösök és az istentelenek veletek szórják majd átkaikat, így lesznek majd az istentelenek a ti átkozóitokká.
d. Ám az összes igaz vigadozni fog,
e. És bűneik bocsánatot nyernek akkor,
f. És kegyelem, békesség, és teljes türelem adatik:
g. Üdvösséget nyernek, és csodálatos fényt.
i. És ti, mindannyian, akik bűnösök vagytok, nem nyertek szabadulást.
j. Hanem maradandó átok alatt vagytok.
7. a. A választottaknak pedig fény jár, kegyesség és béke.
b. És ők örökölni fogják a földet.
8. És akkor a választottaknak bölcsesség adatik, és élni fognak, soha többé nem hágják át a törvényt, sem feledékenységből, sem büszkeségből kifolyólag, hanem alázatosan élnek majd mind a bölcsek.
9. És nem lesz többé áthágás, nem lesz bűnös cselekedet az életükben többé. Nem is halnak meg az [isteni] haragtól vagy bosszútól, hanem betöltik az életük napjait.
10. Életük békében halad majd, és örömeik évei megsokszorozódnak, örök gyönyörűségben és békességben, az életük minden napján át.

Ef.6,10Végezetül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hathatós erejében! 11Öltsétek fel Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög cselvetéseivel szemben! 12Mert nem a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, a sötétség világának kormányzói ellen, a gonoszságnak az ég magasságaiban lévő szellemei ellen.
XXX

Júd.17 Ti azonban, szeretteim, emlékezzetek meg az igékről, amelyeket előre megmondtak a mi Urunk, Jézus Krisztus apostolai. 18Megmondták nektek, hogy »az utolsó időben gúnyolódók jönnek, akik saját kívánságaik útján járnak, istentelenségben.« (2 Pét 3,3) 19Ezek azok, akik szakadásokat támasztanak, érzékiek, a Lélek nélkül valók.

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX



János Jelenések Könyve:
(Kattints a szövegre!)



Jel.5,2-5 Láttam egy erős angyalt, aki hangosan hirdette: »Ki méltó arra, hogy felnyissa a könyvet, és feltörje annak pecsétjeit?« 3És sem az égben, sem a földön, sem a föld alatt nem tudta senki felnyitni a könyvet, sem beletekinteni abba. 4Nagyon sírtam, mert senkit sem találtak méltónak, hogy a könyvet felnyissa vagy hogy abba beletekintsen. 5Erre a vének egyike így szólt hozzám: »Ne sírj! Íme, győzött az oroszlán Júda törzséből, Dávid sarja, hogy felnyissa a könyvet, és felbontsa annak hét pecsétjét!«

Jel.5,9-10 Új éneket énekeltek, amely így hangzott:: »Méltó vagy, hogy átvedd a könyvet,
és felnyisd annak pecsétjeit,
mert megöltek, és saját véreddel megváltottál Istennek,
minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből,
(Zsolt 33,3) 10és Istenünk számára uralommá és papokká tetted őket,
és uralkodni fognak a föld felett!«

Jel 12,99. És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének.

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX


"Ez a két tanú továbbra is hirdetni fogja az Igazságot azok által, akik elég erősek ahhoz, hogy terjesszék a Szentlélek Tüzét, míg az Úr Nagy Napja fel nem virrad az emberiségre. Énok és Illés szelleme fogja elárasztani a lelküket, és ők felháborodást fognak okozni, amikor tanúságot tesznek Isten mellett az Igazságról és az Életről, amelyet milliók el fognak majd utasítani."
MDM 2015. január 29. csütörtök, 21:30


Énok és Illés nem emberi formában lesznek jelen


ÉNOK KÖNYVE !!!
KATTINTS A SZÖVEGRE!



XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

Kedves testvérek!
Kérlek benneteket olvassátok el ezt a részt a Bibliából:
Jel. 18, 1-24.

Babilon bukásának kihirdetése
1Ezek után egy másik angyalt láttam leszállni az égből, akinek nagy hatalma volt, és a föld felragyogott dicsőségétől. (Ez 43,2) 2Hangos szóval így kiáltott: »Elesett, elesett a nagy Babilon, démonok lakóhelyévé lett, és minden tisztátalan szellem tanyájává, minden tisztátalan és gyűlöletes állat lakóhelyévé. (Iz 21,9) 3Mert féktelen paráznasága borából ivott minden nemzet; s a föld királyai paráználkodtak vele, a föld kereskedői az ő gyönyörűségeinek bőségéből lettek gazdagokká!«
(Jer 51,7; Iz 23,17) 4Aztán egy másik hangot hallottam az égből, amely így szólt: »Menjetek ki onnan, én népem, hogy részesei ne legyetek az ő gonoszságainak, és ne legyen részetek az őt érő csapásokban, 5mert bűnei az égig hatoltak, és Isten megemlékezett gonoszságairól. (Jer 51,9) 6Fizessetek neki vissza, mint ahogy ő is megfizetett nektek, és kétszeresen viszonozzátok cselekedeteit; a pohárba, amelybe ő töltött, töltsetek neki kétannyit! 7Amennyire dicsőítette önmagát és gyönyörűségben volt, annyi gyötrelmet és gyászt adjatok neki, mert így szól szívében: ‘Mint királyné, ülök a trónon, és nem vagyok özvegy, gyászt nem fogok látni!’ (Iz 47,7-8) 8Ezért egy napon jönnek rá a csapások, a halál, gyász és éhség, és tűz fogja megégetni; mert erős az Isten, aki őt megítéli!«
(Iz 47,9;Jer 50,34)
Siralom Babilon pusztulása felett
9Sírni és gyászolni fognak fölötte a föld királyai, akik paráználkodtak vele, és gyönyörűségekben éltek, amikor látják majd füstjét, amint ég. (Ez 27,31-33; Iz 23,17) 10Elhúzódnak tőle, félve gyötrelmeitől, és így szólnak: »Jaj, jaj, az a nagy város! Babilon, az erős város! Mert egy óra alatt eljött a te ítéleted!«
(Dán 4,27) 11A föld kereskedői sírni és gyászolni fognak fölötte, mert senki sem veszi meg többé áruikat: (Ez 27,31.36) 12arany és ezüst árut, drágakövet, gyöngyöt, gyolcsot, bíbort, selymet és karmazsint, semmiféle tujafát, sem elefántcsont-edényt, és egyetlen nemes fából, rézből, vasból és márványból való edényt sem, 13sem a fahéjat, fűszert és illatszereket, kenetet, tömjént, bort, olajat, lisztlángot, búzát, barmokat, juhokat, lovakat, kocsikat, rabszolgákat és emberi személyeket. 14A lelked számára kívánatos gyümölcsök eltávoztak tőled, és minden kövérség és kiválóság elveszett tőled, és többé már nem találják meg!
15Mindazok, akik ezekkel kereskedtek, s akik meggazdagodtak, megállnak tőle távol, gyötrelmeitől félve, sírva és gyászolva, (Ez 27,31.36) 16és így szólnak: »Jaj, jaj, az a nagy város, amely gyolcsba, bíborba és skarlátba öltözött, arannyal, drágakővel és gyöngyökkel ékes volt, 17és egy óra alatt odalett ennyi gazdagság!«
Minden hajókormányos és mindenki, aki a vizeket járja, a hajósok, és akik a tengeren dolgoznak, megállnak távol, (Ez 27,27) 18és így kiáltanak, amikor látják égésének helyét: »Melyik város volt hasonló ehhez a nagy városhoz?« 19Majd port hintenek fejükre, és sírva és gyászolva így kiáltanak: »Jaj, jaj, az a nagy város, amelynek kincseiből meggazdagodtak mindnyájan, akiknek hajóik voltak a tengeren, az ő kincseiből; és egy óra alatt elpusztult! (Ez 26,19) 20Örvendezz fölötte ó ég, és ti, szent apostolok és próféták, mert Isten kimondta fölötte az ítéletet értetek!« (Iz 44,23;MTörv 32,43G) 21Egy erős angyal követ vett föl, olyat, mint egy nagy malomkő, a tengerbe dobta, és ezt mondta: »Ilyen erővel döntik le Babilont, azt a nagy várost, és többé már nem találják meg! (Jer 51,63-64; Dán 4,27; Ez 26,21) 22A hárfások, zenészek és fuvolások hangja és harsona nem hangzik fel többé benned; semmiféle művészet mestere nem található többé benned, és malom zörgése nem hallatszik többé benned; 23és lámpavilág nem fénylik többé benned, és a vőlegénynek és menyasszonynak szava nem hangzik fel többé benned, mert kereskedőid a föld fejedelmei voltak, s a te varázslataid miatt jutott tévútra minden nemzet; (Jer 25,10;Iz 23,8; 47,9) 24benne található a próféták és szentek vére, és mindazoké, akiket megöltek a földön.«

MOST teljesedik be az írás Európán. Most eljött Európa-Babilon utolsó órája. Ez a szabadkőművesség és az illuminati által felállított Egy Világrend születése. Pont, mikor már elpusztulni látszik, mint a főnix támad fel a poraiból. Megsebesül, halódik, de csodálatosan feltámad és új ereje egyesít majd minden nemzetet.
Európa most elbukik, feltöredezik, országai egymás ellen fordulnak és háborúban égnek el.
Ez az erőltetett emigráció célja.
Európa porából pedig feltámad a Nagy Babilon, a Sátán antikrisztusának uralma és királysága.
Az előkészítést az illuminati irányítja. Ők a démonok által teljesen megszállt személyek. A Sátán vezeti őket, akiről így ír a Biblia:

Babilon igazi királya és uralkodója

Ésaiás próféta kinyilatkoztatása szerint Babilon igazi és valódi uralkodója, láthatatlanul ugyan, de valóságosan maga Sátán, aki valamikor „fényes csillag, hajnal fia” volt a Mennyben, és közvetlenül Isten trónja közelében élt. Ezékiel próféta azt mondja róla: „Te voltál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcsességgel, tökéletes szépségben. Édenben, Isten kertjében voltál; rakva voltál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskővel és onixxal, berillussal, zafirral, gránáttal és smaragddal… Valál felkent oltalmazó Kérub; és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén voltál, tüzes kövek közt jártál. Feddhetetlen voltál útaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned.” (Ezék. 28,12-15.).

Ez a „fényes csillag, hajnal fia”, vagyis latinul „Lucifer” (fényhordozó), az Istenség tanácsba szeretett volna bekerülni. Olyan hatalmat és jogot szeretett volna önmagának is, mint amit az Istenség személyei gyakoroltak, vagyis Isten szeretett volna lenni. Az volt a szándéka, hogy „az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakozom a gyülekezet hegyén messze északon. Fölibők hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz” (Ésa. 14,13-14.). Ezékiel próféta azt mondja a Luciferben végbement változásról: „Kereskedésed bősége miatt belsőd erőszakossággal telt meg és vétkezél;… te oltalmazó Kérub… Szíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcseségedet fényességedben;… Vétkeid sokaságával kereskedésed hamisságában megfertéztetted szenthelyeidet;” (Ezék. 28,16-18.). Jézus pedig azt mondta Lucifernek erről a törekvéséről, hogy „nem állott meg az igazságban”, ezért ő lett „a hazugság atyja” (Ján. 8,44.).

Ez a hatalmas angyalfejedelem azt gondolta, hogy teremtmény léte ellenére is képes lehet Isten lenni, sőt, esetleg még annál is több és nagyobb. Azt állította, hogy a szabad akarattal bíró lények számára nincs szükség azokra a törvényekre, amiket Isten adott, hiszen ezek csak korlátozzák a szabad akarat megnyilatkozásait. Azzal állt a többi teremtett lény elé, hogy ezeket az Isten által adott törvényeket el kell törölni, a szabad akarattal rendelkező lényeknek nincs rá szükségük. Így aztán egy általános támadást intézett Isten ellen, az uralkodási rendje ellen, és az egész világegyetemet irányító és fenntartó törvények ellen. János apostol így emlékezik meg erről az eseményről a Jelenések könyvében: „És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodnak a sárkánnyal; és a sárkány is viaskodik, és az ő angyalai; De nem vehetének diadalmat…” (Jel. 12,7-8.).

Így lett Luciferből, a fényesség hordozóból „Sátán” (שָׂטָן (śáṭán), ami azt jelenti, „Ellenség”, vagy ellenfél, vagyis Isten ellenfele lett, és az egész teremtett világ ellensége. Az Isten elleni lázadása azonban elbukott, ezért ki lett vetve a szent lények közösségéből, el lett különítve tőlük. Ide a Földre lett száműzve, a nem sokkal korábban teremtett emberi család színterére, ahol időközben már az első emberpár megkísértésével és elbuktatásával az embert is szövetséges-társává tette az Isten elleni lázadásában. A mennyből való kivettetésről János apostol a következő beszámolót adja a Jelenések könyvének 12. fejezetében. „De nem vehetének diadalmat, és az ő helyük sem találtaték többé a mennyben. És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, aki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének… Annakokáért örüljetek egek, és akik lakoztok azokban. Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint aki tudja, hogy kevés ideje van.” (Jel. 12,7-9. 12.)

Ettől kezdve Sátán lett e-világ fejedelme, még Jézus is így nevezte őt. Lázadó szándékait azonban csak úgy képes megvalósítani, csak úgy tudja az embereket megtéveszteni és becsapni, ha mindig rejtve marad előttük. Ezért korszakonként kiválasztotta magának a legnagyobb és legerősebb vallási és politikai hatalmakat, hogy mögöttük megbújva, rejtetten használhassa fel ezeket az elnyomó hatalmakat, a saját céljainak elérésére itt a földön. Az eredeti célja sohasem változott, még mindig Isten akar lenni, még mindig imádatot akar kierőszakolni önmaga számára. Pál apostol a következő kinyilatkoztatást adja erről a szándékáról: „Aki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, a mi Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát.” (II. Thess. 2,4.).

A történelem folyamán mindig ez a levegőbeli hatalmasság állt láthatatlanul az Isten elleni lázadások élén. Mindig emberi eszközöket választott magának arra, hogy lázadó tevékenységét tovább folytathassa Isten ellen itt a földön. Az első ilyen kiválasztottja Nimród volt, akinek vezetésével olyan céllal fogtak össze emberek, hogy Isten ellen lázadjanak. Akik pedig ebben nem akartak részt venni, azokkal szemben elnyomó hatalomként léptek fel, vagyis szándékaik szerint le akarták uralni az egész emberek által lakott földrészt.

Isten elleni lázadásuk első megnyilatkozása az volt, hogy megtagadták Istennek azt a rendelkezését, hogy az egész földet töltsék be: „és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet” (I. Móz. 1,28.). Ehelyett inkább városokat építettek, és oda tömörítették azokat, akik támogatták a lázadó kezdeményezésüket, mert így próbálták egyesíteni az erőiket. Azt mondták: „szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén” (I. Móz. 11,4/b.). Nimródnak ez a kezdeményezése egyre sikeresebb lett, ezért „kezdett hatalmassá lenni a földön” (I. Móz. 10,8.). Az eltervezett „birodalmának kezdete volt Bábel…” (I. Móz. 10,10.), amely meghatározó jelentőséggel bírt az emberi történelem minden korszakában.

Amiként Isten Jeruzsálemet választotta, hogy eszköze legyen akarata és szándéka végrehajtásában, ekképpen választotta Sátán Bábelt, azaz Babilont királyságának székhelyéül, ahonnan igyekezett kiterjeszteni uralmát és tevékenységét az egész földre. Ilyen értelemben ez az ótestamentomi korból való két város képviselte és jelképezte a jó és a gonosz között végbemenő nagy küzdelmet. Az ősi Babilon bukása óta pedig Sátán szüntelenül arra törekedett, hogy az utána feltámadó egyik vagy másik világbirodalom útján hajtsa uralma alá a földet és az embereket. Ez a szándéka már régen sikerült volna, ha az isteni beavatkozás nem lépett volna közbe újra és újra ennek megakadályozása érdekében.

MOST eljött az idő, hogy sikerüljön neki egy kicsiny időre. Hét év lesz az utolsó Babilon fennállásának ideje.
De ebben mi már nem veszünk részt:

13,16 Megteszi, hogy minden kicsiny és nagy, gazdag és szegény, szabad és szolga bélyeget viseljen a jobb kezén vagy a homlokán;
13,17 és senki se vásárolhasson vagy adhasson el, ha nem viseli a vadállat bélyegét: a nevét, vagy a nevének számát.
14,9 Egy harmadik angyal követte őket, hangosan kiáltva: »Aki imádja a vadállatot és annak képmását, és felveszi bélyegét a homlokára vagy a kezére, 14,11 Gyötrelmeik füstje felszáll örökkön-örökké, és nincs nyugalmuk éjjel-nappal azoknak, akik imádták a vadállatot és képmását, és aki fölveszi nevének bélyegét.«

Testvérek! Ne féljetek! Vessétek fel tekinteteteket, mert megváltásunk ideje már elközelgett!
Láthatjuk Babilon-Európát összeomlani. Láthatjuk az utolsó Babilont, az Egy Világrendet felemelkedni. De ennek már csak rövid ideje van hátra és megérhetjük a bukását is!

ISTENNEK LEGYEN DICSŐSÉG!
ÁMEN!

(Szemelvény innen: http://igemorzsa.hu/profecia/vegyes/babilon.html)

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

33. fejezet (Iz33)
1 Jaj neked, pusztító, aki még nem pusztultál el! Jaj neked, te kifosztatlanul maradt fosztogató! Ha
majd végzel a pusztítással, elpusztítanak, és ha beteltél a fosztogatással, téged is kifosztanak. 2 Uram,
irgalmazz nekünk, mert benned remélünk! Reggelente légy erős karunk, és gyámolunk a szükség
idején. 3 Fenyegető szavadra megfutamodnak a népek, ha fölkelsz, szétszóródnak a nemzetek, 4 és úgy
kapkodják zsákmányukat, ahogyan a szöcske kapkod, úgy nekiesnek, mint a sáska szokott. 5 Magasztos
az Úr, mert a magasban lakik, s betölti Siont joggal és igazsággal. 6 Biztonságban telnek majd napjai,
bővében lesz jólétnek, bölcsességnek és tudománynak, és az Úr félelme lesz a kincse. 7 Nézzétek,
hogy jajveszékel odakinn Áriel! A béke követei keservesen sírnak. 8 Elhagyottak az utak, s az
ösvényeken nem jár senki: megszegték a szövetséget, megvetették a tanúkat, semmibe veszik az
embereket. 9 Gyászol az ország és senyved, szégyenében hervadozik a Libanon. Sáron síksága olyan
lett, mint a sivatag, a Básán és a Kármel, akár a lombja vesztett fa. 10 Most fölkelek - mondja az Úr -,
felállok és fölemelkedem. 11 Csak pelyva az, amit fogantatok, szalma, amit szültök. Ezért leheletem,
mint a tűz, megemészt benneteket. 12 A népek mésszé égnek, s mint a kivágott tüskebokor,
elhamvadnak a tűzben. 13 Akik távol vagytok, halljátok: mit vittem végbe, és akik közel vagytok:
ismerjétek meg hatalmamat! 14 Rémület fogta el Sionban a bűnösöket, az istenteleneket félelem szállta
meg: Ki lakhat közülünk együtt az emésztő tűzzel, s melyikünk maradhat az örök lángokhoz közel? 15
Aki igazságban jár és igazat beszél, aki megveti az erőszakkal szerzett nyereséget, s elhárítja kezével
a megvesztegetést; aki süketté teszi a fülét, nehogy vérontásról halljon, és behunyja a szemét, nehogy
rosszat lásson: 16 az ilyen a magasságban fog lakni, sziklák csúcsán lesz biztonságos vára, megkapja
kenyerét, s nem fogy ki a vize. 17 Szemed teljes díszben látja majd a királyt, és tágas országot tekint
át. 18 Szíved visszaemlékezik elmúlt félelmeire: Hol van már, aki számolt, hol van, aki mérlegelt, és
hol van, aki megszámolta a tornyokat? 19 Nem látod már többé a gőgös népet, a homályos, értelmetlen
beszédű népet, amelynek dadogó nyelvét nem tudtad megérteni. 20 Emeld tekinteted a Sionra,
ünnepeink városára! Szemed Jeruzsálemet látja, a biztos lakóhelyet, a sátrat, amely már nem
vándorol, cövekeit nem szedik föl soha, és egyetlen kötele sem szakad el. 21 Mert ott mutatja meg
nekünk fölségét az Úr! Széles folyóvizek veszik körül ezt a helyet, de evezős hajó nem jár rajtuk, sem
büszke gálya nem szeli őket. 23a Mert kötelei megtágultak: nem tartják feszesen az árbocrudat, és a
zászlót sem vonják fel rajta. 22 Mert az Úr a bíránk, az Úr a törvényhozónk. Ő a királyunk, ő ment meg
minket. 23b Akkor tömérdek zsákmányon osztoznak majd, még a sánták is zsákmányolnak. 24 Egyetlen
lakója sem mondja: beteg vagyok - a nép, amely lakja, elnyeri bűnei bocsánatát.
Iz 33, 1-24

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

Ítélet a Sátán felett

Ezékiel

28 1Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: 2»Emberfia, mondjad Tírusz fejedelmének: Így szól az Úr Isten:
Mivel szíved felfuvalkodott,
és azt mondtad: ‘Isten vagyok én,
isteni széken ülök a tenger szívében’
– holott ember vagy és nem isten –
és szívedet olyanná tetted, mint egy isten szíve, 3íme, bölcsebb vagy te Dánielnél,
semmi titok sincsen rejtve előtted. 4Bölcsességeddel és okosságoddal
hatalmat szereztél magadnak,
aranyat és ezüstöt halmoztál föl kincstáraidban. 5Nagy bölcsességeddel és kereskedéseddel
megnövelted hatalmadat,
és szíved felfuvalkodott hatalmad miatt. 6Ezért így szól az Úr Isten:
Mivel szíved felfuvalkodott
mint valami isten szíve, 7azért íme, én idegeneket hozok rád,
a nemzetek legerősebbjeit;
kirántják kardjukat
bölcsességed szépsége ellen,
és megszentségtelenítik dicsőségedet. 8Megölnek és lerántanak téged,
és mint akiket meggyilkolnak,
úgy halsz meg a tenger szívében. 9Vajon mondod-e majd gyilkosaid előtt is:
‘Isten vagyok én’ – holott ember vagy
és nem isten, gyilkosaid kezében? 10Úgy fogsz meghalni, mint a körülmetéletlenek,
idegenek keze által,
mert én szóltam« – mondja az Úr Isten!

Gyászének a tíruszi királyról

11Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: »Emberfia, zengj gyászéneket Tírusz királya fölött, 12és mondd neki: Így szól az Úr Isten:
Te, a hasonlatosság pecsétje,
bölcsességgel teljes és tökéletes szépségű! 13Isten paradicsomának gyönyörűségében voltál,
csupa drágakő volt a ruházatod:
karneol, topáz és jáspis, krizolit, ónix és berill,
zafír, rubin és smaragd;
aranyból készült díszes ékszered,
és áttört ékességed már készen volt teremtésed napján. 14Te kiterjesztett szárnyú és oltalmazó kerub!
Isten szent hegyére helyeztelek,
tüzes kövek között járkáltál. 15Tökéletes voltál útjaidon teremtésed napja óta,
míg gonoszságot nem találtam benned. 16Mivel gazdag kereskedést űztél,
gonoszsággal telt el bensőd és vétkeztél;
azért levetettelek az Isten hegyéről,
és romlásba taszítottalak a tüzes kövek közül,
te oltalmazó kerub! 17Ékességed miatt felfuvalkodott a szíved,
szépséged miatt elvesztetted bölcsességedet;
a földre vetettelek,
királyok színe elé tettelek, hogy szemléljenek téged. 18Sok gonosz tetteddel, kereskedésed becstelenségével
meggyaláztad szentségedet;
ezért tüzet támasztok benned,
hogy megemésszen téged,
és hamuvá teszlek a földön
mindazok előtt, akik látnak téged. 19Mindazok, akik látnak téged a nemzetek között,
megborzadnak miattad;
semmivé lettél, és nem leszel soha többé!«


Feltöltés alatt...
 
Linkek

Az antikrisztus a Bibliában


Ingyenes honlapkészítő